Az egészséges életmódhoz hozzátartozik a mentális egészségünk ápolása is, melynek egyik legfontosabb része a szocializálódás. Ha úgy érzed, hogy nehezen tudsz beszélgetni az emberekkel, vagy szeretnél új emberekkel találkozni, akkor a legjobb helyen jársz! Ma megtanítjuk neked, hogyan sajátítsd el a beszélgetést, ahelyett, hogy a lábadat bámulnád, remélve, hogy valaki más majd beszél hozzád.
1.lépés: Hogyan kezdjünk társalogni? (emberi interakció)
Mi, emberek elsősorban azért igyekszünk kapcsolatot teremteni egymással, mert ez a szociális szükségleteket csillapítja. A szociális szükségleteink olyanok, mint az éhség és a szomjúság - azért eszünk, iszunk és beszélgetünk emberekkel, mert van egy rés a tényleges állapotunk (éhes/szomjas/magányos) és az ideális állapotunk (jóllakott/elégedett/kapcsolatos) között.
A vidám csevegés egyébként nem csak a beszélgetőpartnereinknek tesz jót - nekünk is segít. A "Fake it 'til you make it" több mint egy fülbemászó rím.
Arisztotelész óta létezik az a gondolat, hogy egy bizonyos módon viselkedve arra ösztönöz, hogy azzá váljunk. Nézd csak meg az ő idézetét (több mint 2300 évvel ezelőttről!):
"Az emberek egy bizonyos tulajdonságot úgy szereznek meg, hogy állandóan egy bizonyos módon viselkednek. Igazságossá válunk azáltal, hogy igazságos cselekedeteket végzünk, mértéktartóvá azáltal, hogy mértéktartó cselekedeteket végzünk, bátorrá azáltal, hogy bátor cselekedeteket végzünk."
Tehát legközelebb, amikor rosszkedvűnek érzed magad, és változásra vágysz, állítsd kihívás elé magad, és beszélj valakivel vidámabban, hátha ez segít lerázni magadról a feszültséget. Nem azt javaslom, hogy úgy pattogj, mint a napsugár és a tündérpor, de nem erőteljes felismerni, hogy ha egyszerűen csak pozitívan csevegsz egy másik emberrel, akkor úgy távozhatsz a beszélgetésből, hogy mind te, mind ő jobban érzi magát.
2. lépés: Hogyan beszéljünk ismeretlen emberekkel? (Gondolkodó társalgás)
Egy jó társalgás valós időben, átgondoltan és figyelmesen alkalmazkodik ahhoz, ami éppen történik. Ez elsőre talán túlterhelőnek hangzik, különösen, ha szereted előre megtervezni a mondanivalódat. A trükk az, hogy lépj egy lépést hátra, és válassz ki egy dolgot, bármit, amire a figyelmedet összpontosíthatod.
Akár süt a nap vagy esik az eső, az időjárásról mindig beszélhetsz. Akár legyen szó egy kisbabáról, egy könyvről, a tájról, vagy egy emberről az utcán, mindig találsz témákat magad körül.
Ez azonban csak az első vagy második mondatodig juttathat el egy beszélgetésen belül, utána pedig lehet, hogy a pillanat hevében kell elkezdened kitalálni valamit. De a "lépj hátra/válassz ki egy dolgot" logikája itt is érvényes, és segít abban, hogy ne legyél túlterhelt vagy pánikolj be a mondanivaló miatt.
3. lépés: Hogyan lehetek jó beszélgetőpartner?
Néha a kínos mondatok lehetnek azok, amire mindenkinek szüksége van, hogy egy kicsit lazítson, például amikor egy ismerősöm azzal kezdi a munkahelyi prezentációit, hogy "Ha hihetetlenül idegesnek tűnök, az azért van, mert valóban hihetetlenül ideges vagyok". Ez egy merész stratégia, az biztos, de hihetetlenül üdítő tud lenni. Van valami tagadhatatlanul szórakoztató abban, ha valaki azt mondja: "Most épp nagyon túl vagyok koffeinezve, úgyhogy lehet, hogy valamikor elájulok. Milyen volt a hétvégéd?"
Egyszóval, ne érezzük a nyomást, hogy mereven ragaszkodjunk valamilyen absztrakt elképzeléshez arról, hogy milyennek kellene lennie a társalgásnak, és közben elveszítjük saját elragadó személyiségünket.
4. lépés: Hogyan lehetek szórakoztató beszélgetőpartner?
Történetesen ijesztően jó memóriával rendelkezem; emlékszem bizonyos beszélgetésekre (és arra is, hogy hol zajlottak, és mit viseltünk) olyan emberekkel, akik nem tudnának engem kiválasztani egy sorból.
Én vagyok az a személy, aki odamegy az emberekhez, és azt mondja: “Egymás mellett ültünk a vonaton egy évvel ezelőtt, igaz?". Igen, igaz... de nem számított. A fickó teljesen ki volt borzadva, és én nem hibáztattam érte!
Meg kellett tanulnom, hogy egy kicsit (oké, nagyon) visszafogjam magam, és ne mondjak el mindent, ami eszembe jut a valakivel folytatott legutóbbi beszélgetésemről, amikor legközelebb találkozunk.
A jó frizurához vagy a zsebkendőhöz hasonlóan a beszélgetés során néha némi erőfeszítést igényel, hogy könnyednek tűnjön, de ez sokkal jobb, mint az emberek megijesztése. Ne kapkodj! Minden egyes beszélgetéssel egy egészséges növényt öntözöl, nem pedig tüzet oltasz!
Valójában, ha egy kicsit kimondatlanul hagysz valamit, az valószínűleg a legjobb módja annak, hogy biztosítsd a jövőbeli beszélgetéseket, és adj valamit, amiről legközelebb beszélhetsz!
A legfontosabb, hogy ne feledd, miért teszed ezt, és emlékeztesd magad arra, hogy nem kényszerítesz senkit azzal, hogy egy kellemes beszélgetést folytatsz vele - egy kicsit feldobod a napját, és emiatt soha nem szabad rosszul érezned magad.